top of page

BRUTUS - KRITIKÁK

Minőség felsőfokon

Szabó Rita a Pécsi Tudományegyetem lapjában

 

Minden szereplő erős színészi jelenléttel járult hozzá a produkció sikeréhez, alázattal és belső energiával lép be és ott is marad. Profizmust súrolja ez a koncentráció. Ugyanakkor magának a problémának, a cselekménynek a fonala olykor elvész a néző számára, a társulat zárt egységként működik végig az előadás során, kevéssé engedi magához közel a közönséget. Erős teátrális megoldások, gyors váltások jellemzik a produkciót. Béres László tréfásan úgy fogalmazott, hogy ez a rappek fesztiválja volt, mert szinte minden előadásban egy-egy jelenet erejéig alkalmazták ezt a „szövegelési módot”.  A Radikálisok ebben is a leghitelesebbet nyújtották - bár, hogy valóban szükséges volt-e, inkább ne firtassuk. >>

 

 

Radikális Brutus

Ilyés Lénárd a Játékosban

 

Formanek Csaba munkáit már egy jó ideje figyelem, az első Pécsen látott Vihar-feldolgozástól kezdve a Zsiráfivóhelyen és a performanszain keresztül egészen a legutóbbi Brutus előadásig. Ezalatt a néhány év alatt végignézhettem egy alkotói kiteljesedést, ahogy az egyre koncentráltabb csapatszervezéssel növekszik az előadások színvonala. Mostanában felfedezni vélek egyfajta stílust, ami a műfajilag egymástól teljesen különböző rendezései dacára is kiviláglik: mozgásszínházi múltból gyökerező expresszív gesztusok, kreatív térhasználat, rugalmas gondolatrendszerek. Az eddigiek közül az egyik legkiforrottabb munka a Brutus. >>

 

 

Történelem mint átváltoztathatóság lehetetlensége/lehetősége

Bajnóczi Eszter a Brutusról

 

Egy lendületes és akcióval teli darab, amely egy percre sem hagyja nyugodni az elmét. A színházi megoldások terén a rendezőt, Formanek Csabát csak dicsérni lehet és csak annyit mondani, hogy így tovább, csak radikálisan. >>

 

 

Fejet hajtok az ifjú színészek előtt

Petró János a Szegedi Egyetemben

 

Ha voltak is néha kicsit túljátszott részek, csak azt mondhatom, hogy mindegyik előadó tehetséges, alázatos fiatalember. Az egyetemi színjátszás fontos előadását láttuk. Formanek Csaba ügyesen bánik színészeivel, kiaknázva egyéni képességeiket is. Megérdemelték a vastapsot, indokolt volt a pluszelőadás. >>

 

 

Az író és a gyilkosok

Deutsch Andor az Ex-stasisban 

 

A színpadon, színpadról való filozofálás könnyen szül közhelyeket, amelyek  ellen  kétféleképpen  védekezhetnek  az  előadások:  nagy ívben kikerülik őket, vagy belegyalogolnak a közepükbe. Ezúttal az utóbbi  valósul meg,  a  társulat  nem  fél  komoly  energiákat  bevetni azért,  hogy  újravizsgáljon  régi  kérdéseket,  és  szerencsére  nem  a válasz elérése a cél. Inkább a lehetőség, hogy játsszanak vele, kipróbálják, mi az, amit tudnak, és mi az, amit nem. Kipróbálják, milyen csodálatos hely a csupasz fapadló, milyen nagyszerű, ha lelkes emberek ülik körül, és ők komolyan, sorról sorra kérdezgetni kezdenek egy színdarabot. >>

 

 

8 kis kritika

Kovács Bálint a Magyar Narancsban

 

Paul Foster Brutus címû drámája a több díjjal (legutóbb a III. Budapesti Fringe Fesztiváléval) kitüntetett Radikális Szabadidõ Színház 2008-as bemutatója. Az ELTE egyetemi színpadaként mûködõ, hatéves múltra visszatekintõ társulat kellemes meglepetést nyújt - pedig nincs könnyû dolga: egy maximum középszerû színdarab takarásában kell bemutatnia Formanek Csaba rendezõnek és a színészeknek tehetségük legjavát. Végeredményben megbirkóznak a feladattal. >>

bottom of page